FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK

A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása

Háttér

2000-ben a világ vezetői 2015-ös határidővel, számos időponthoz kötött célt állítottak fel, amelyek MDG néven váltak ismertté. Emberek milliói fellépésének és a globális erőfeszítésnek köszönhetően igazi haladást sikerült elérnünk. A szegénységben élő emberek száma az 1990-es szint kevesebb, mint felére csökkent, valamint 2 milliárddal többen jutnak jobb minőségű ivóvízhez.

Mégis még mindig 1,2 milliárd ember él mélyszegénységben. Minden 4. másodpercben meghal egy gyermek megelőzhető okok miatt és több mint 800 millióan, főleg nők és fiatalok szenvednek krónikus éhínségben. Eközben előreláthatólag a világ lakossága 2050-re 9,5 milliárdra növekszik és az élelmiszer-rendszer már most kritikus helyzetben van.

A klímaváltozás további milliók életének rombolásával fenyeget és azzal, hogy az eddig elért haladást semmissé teszi. Az egyenlőtlenség mindenhol növekszik és az emberi jogokat aláássák a világ legtörékenyebb és konfliktusok által legjobban sújtott országaiban, míg a világgazdaság továbbra is botladozik.

Ezért szükséges volt egy vita arról, hogy minek kell követnie az MDG-ket miután lejárnak 2015-ben.

Folyamat

A 2012-ben megtartott Rió+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi teljes körű folyamatot indított el a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 30 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő Nyílt Munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette elő a 17 fenntartható fejlődési célt összefoglaló javaslatát.

Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár létrehozta a 2015 utáni ENSZ Fejlesztési Agendáért felelős ENSZ Rendszeren belüli Csoportot. A Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (DESA) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) elnökletével a csapat több mint 60 ENSZ szakosított intézményt és nemzetközi szervezetet tömörít.

Az ENSZ-főtitkárnak benyújtott első jelentésében, " Megvalósítani a jövőt, amit mindenki számára szeretnénk", a csapat körvonalazta a 2015 utáni fejlesztési keretrendszer képét, valamint négy kulcs dimenziót javasolt, amelyek a célkiválasztásban iránymutatással szolgálhatnak. Ezek: (1) teljes körű szociális fejlődés; (2) teljes körű gazdasági fejlődés; (3) környezeti fenntarthatóság; valamint (4) a béke és biztonság. A csapat szintén megvizsgálta, hogy a különböző témák miként jelenhetnének meg az új keretrendszerben.

2012 júliusában az ENSZ-főtitkár elindította a Kiemelkedő Személyiségek Magas Szintű Paneljét, amely iránymutatással és ajánlásokkal szolgál a 2015 utáni fejlesztési keretrendszerre vonatkozóan. A Panel 2013 májusában kiadott jelentése azt a következtetést vonta le, hogy a 2015 utáni fejlesztési keretrendszernek a következőkre kell fókuszálnia: senki nem hagyható hátra; a fenntartható fejlődés középpontba helyezése; a gazdaságok munkahelyszempontú és teljes körű növekedésre való átalakítása; a békeépítés és a mindenki számára elérhető hatékony, nyílt, elszámoltatható intézmények; valamint egy új globális partnerség kialakítása.

Ezeket a folyamatokat a több mint 60 országban lefolytatott nemzeti konzultációk és az ENSZ Fejlesztési Csoportja által szervezett 11 tematikus konzultáció egészítette ki. A 11 tematikus konzultáció a konfliktus és sérülékenység; az oktatás; a környezeti fenntarthatóság; a kormányzás; a növekedés és foglalkoztatás; az egészség; az éhínség; az élelmiszer és a táplálkozás; az egyenlőtlenségek; a népesedési dinamika; az energia; és a víz terén folytak. A regionális konzultációkat a Regionális Gazdasági Bizottságok szervezték.

A jövőbeli fejlődési célok finanszírozására a Fenntartható Fejlődés Pénzügyi Finanszírozásával foglalkozó Kormányközi Bizottság tett javaslatokat.

A különböző munkafolyamatok közti koherencia biztosítása érdekében létrehoztak egy informális magas szintű koordinációs csoportot, amelyben négy főtitkár-helyettes vesz részt.

2014 folyamán az ENSZ Közgyűlés elnöke több különböző ülést is összehívott, a következő témában: " 2015 utáni Fejlesztési Agenda - a megvalósulás útján".

Az ENSZ-főtitkár végleges jelentését 2015 januárjában mutatta be. A jelentés olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy 2015 valóban a globális cselekvés éve legyen.

A kormányközi tárgyalások a Közgyűlés 69. ülésszakának elején kezdődtek, és 2015 szeptemberében értek véget, amikor egy új fenntartható fejlődési keretrendszert fogadott el az ENSZ Közgyűlés.

Az MDG-k és a SDG-k a célok meghatározásának körülményeiben, tartalmukban és célcsoportjaikban különböznek.