Nemzetközi jog

International Law Commission Holds Special Commemorative Event - UN Photo/Patrick Bertschmann

A nemzetközi jog fejlesztését az Egyesült Nemzetek Szervezete kiemelt feladatának tekinti. Az ENSZ Alapokmánya Preambulumában azt a célt jelöli ki, hogy "megvalósuljanak azok a feltételek, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható."

A nemzetközi jog a Tagállamok egymással szemben alkalmazott, valamint a Tagállamok területén élőkkel szembeni bánásmódra vonatkozó jogi kötelezettségeket határozza meg. A nemzetközi érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét foglalja magában, mint például az emberi jogok, a leszerelés, a nemzetközi bűnözés, a menekültügy, a migráció, a nemzetiségi problémák, a foglyokkal szembeni bánásmód, a katonai erő alkalmazása és a háború.  Szabályozza továbbá a globális közjavak körét, mint például a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a nemzetközi vizek, a világűr, a globális kommunikáció és a világkereskedelem kérdését.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az évek során több mint 500 multilaterális egyezményt vett nyilvántartásba vételében működött közre.. Sok más egyezményt kormányoknál és más entitásoknál vettek nyilvántartásba.

Számos multilaterális egyezményt a Közgyűlés fogad el és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai aláírásukkal ratifikálhatják ezeket.

A Nemzetközi Jogi Bizottságot (International Law Commission) a Közgyűlés 1948-ban hozta létre, hogy a nemzetközi jogot és kodifikálását progresszíven fejlessze az ENSZ Alapokmányának 13. cikkének megfelelően. A bizottság munkájának jelentős része a nemzetközi jogi témákra vonatkozó tervezet előkészítésével kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyeket a nemzetközi jog még nem szabályozott, vagy éppen kiterjedt, a tagállamok által már alkalmazott gyakorlatok kodifikálására van szükség. A Bizottság bűnügyi jogi munkája vezetett a Nemzetközi Bűnügyi Bíróság létrehozásához. A Bécsben elfogadott diplomáciai kapcsolatokról (Convention on Diplomatic Relations ) (1961) és az államközi szerződések jogállásáról szóló egyezmény (Convention on the Law of Treaties) (1969) tervezetét is a Bizottság készítette.

Egyezményeket és nemzetközi jogi szerződéseket az ENSZ szakosított ügynökségei is létrehozhatnak, mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), az Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet, illetve az ENSZ testületei, mint például a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (UNCITRAL) és a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), illetőleg multilaterális egyeztető testületek , mint a Leszerelési Konferencia.

Egy egyezményhez egy Tagállam úgy tud csatlakozni, hogy nyilatkozattal kifejezi azon hajlandóságát, hogy az egyezményben leírt jogokat és kötelezettségeket kötelező erejűként ismeri el magára nézve - vagyis "belegyezik, hogy kötve legyen" az egyezmény által. Ezt rendszerint az egyezmény aláírásával és ratifikálásával teszik; vagy, abban az esetben, ha már érvényben van, az egyezményhez csatlakoznak.

Az ENSZ minden évben megrendezi az Egyezmények napját, amelyen bemutatja az egyezmények csoportjait, ezzel is ösztönözve a Tagállamokat, hogy írják alá, ratifikálják vagy más módon támogassák azokat

Az államok közötti jogvitákat a Nemzetközi Bíróság, az ENSZ elsőszámú igazságszolgáltatási szerve elé lehet utalni, amely a nemzetközi szervezetek és ügynökségek által hozzá intézett jogi kérdésekben is állást foglal.

A nemzetközi közösség régóta létre kívánt hozni egy állandó nemzetközi bíróságot a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálására, és a XX. század folyamán egyetértés született a népirtás, az emberiség elleni és a háborús bűnök meghatározásában.

A kilencvenes években, a hidegháború lezárultával Nemzetközi Törvényszékek alakultak a korábbi Jugoszlávia (ICTY), illetve Ruanda (ICTR) vonatkozásában azzal a céllal, hogy harcoljanak a büntetlenség ellen egy adott időszakban és konkrét konfliktus során elkövetett bűntettek tárgyalásával.

1998-ban történelmi mérföldkőhöz ért a nemzetközi közösség amikor 120 tagállam elfogadta a Római Statútumot, az állandó Nemzetközi Bűnügyi Bíróság (ICC) jogi alapját. Az ICC független nemzetközi szervezet, nem része a ENSZ rendszerének.  Székhelye Hágában, Hollandiában van.