Emberi jogok

Timor-Leste Holds Parliamentary Elections - UN Photo/Martine Perret

Az emberi jogok eredendő jogai minden emberi lénynek, bármilyen nemzetiségű legyen is, bárhol éljen is, bármi legyen a neme, etnikai származása, bőrszíne, vallása, nyelve, vagy egyéb állapota.

…  Az emberi jogok közé tartozik többek között az élethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, az oktatáshoz és a munkához való jog. Az emberi jogok mindenkire megkülönböztetés nélkül érvényesek.

A nemzetközi emberi jogok lefektetik a kormányok azon aktív magatartásra vagy éppen valamilyen magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettségeit, amelyekkel elősegíthetik, hogy egyének és csoportok gyakorolhassák emberi  és alapvető szabadságjogaikat.

Az ENSZ 1945. évi alapítása óta egyik legfontosabb célja elősegíteni és elérni, hogy az emberi jogokat mindenki élvezhesse, az ENSZ Alapokmányában foglaltaknak megfelelően.

"Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők  egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg […] a Közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell…"

- Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának bevezetője, 1948.

 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) korszakalkotó eredmény a világtörténelemben. A nyilatkozatot különböző jogi és kulturális háttérrel rendelkező, a világ különböző tájairól származó képviselők fogalmazták meg és 1948. december 10-én Párizsban fogadta el a Közgyűlés 218A(III) határozatával, mint minden nép és nemzet közös eredményét. Először a világtörténelemben rögzítették, hogy az alapvető emberi jogokat egyetemlegesen védeni kell. 1948. évi elfogadása óta a nyilatkozatot több mint 360 nyelvre fordították le - ez a legtöbb nyelvre elfordított dokumentum a világon -, számos új független állam alkotmányát és új demokráciák létrejöttét ihlette.  Az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a két hozzátartozó fakultatív jegyzőkönyv (a jogorvoslati eljárásról és a halálbüntetésről), valamint a  Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya alkotják az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét.

Az 1945 óta elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények kiterjesztették a nemzetközi emberi jogi törvényeket.  Köztük van többek között a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény (1948), a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (1965), a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1979), az egyezmény a gyermekek jogairól (1989) és a fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény (2006).

Az Egyesült Nemzetek Szervezete aktívan dolgozik azon, hogy meghatározza és ellenőrizze a nemzetközi emberi jogi normákat, és segítse a tagállamokat azok alkalmazásában.  Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa felel az emberi jogok védelméért és alkalmazásáért, valamint az emberi jogi programok megvalósításáért az ENSZ-ben.

Az Emberi Jogi Tanács, amelyet 2006. március 15-én hozott létre a Közgyűlés, átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testülete lett az ENSZ-nek.  A Tanácsban 47 állam képviselője foglal helyet, feladatuk az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése, az emberi jogi sértések elleni fellépés, és ajánlások tétele, beleértve az emberi jogi vészhelyzetek kezelését is. A Tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során négyévente vizsgálja az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában.  A Tanács együttműködik az ENSZ megbízottjaival, amely csoportot a korábbi Emberi Jogi Bizottság hozott létre.

A megbízott lehet egyén - különmegbízott vagy képviselő - vagy egy munkacsoport. Ők elismert, független szakértők, akiket önkéntes alapon jelöli ki az Emberi Jogi Tanács. Megvizsgálják, ellenőrzik és nyilvánosan jelentést tesznek az emberi jogok egyes országokban tapasztalt helyzetéről vagy súlyos emberi jogsértésekről, mint például az önkényes fogvatartás, kivégzés, kínzás, gyermek prostitúció vagy az alapjogok  (lakhatáshoz, ivóvízhez, szólásszabadsághoz, oktatáshoz stb. való jog) megtagadása esetén.