Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC)

Az IPCC mandátuma és tagjai

A globális felmelegedés problémáját felismerő Világmeteorológiai Szervezet (WMO) az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjával (UNEP) közösen 1988-ban létrehozta az IPCC-t, amely nyitva áll minden ENSZ és WMO tag előtt.

Az IPCC feladata, hogy tudományos, szakmai és társadalmi-gazdasági információk biztosításával segítsen egy átfogó, objektív és átlátható képet alkotni az emberi faj okozta klímaváltozás kockázatairól, annak lehetséges hatásairól, illetve az alkalmazkodás és megfékezés lehetőségeiről. Az IPCC nem folytat kutatásokat és nem kíséri figyelemmel az éghajlatra vonatkozó adatokat, vagy más idetartozó paramétereket. Összefoglaló megállapításait főleg a már publikált tudományos szakirodalom alapján készíti.

Szervezeti felépítés

Az IPCC három munkacsoportból (Working Group I-III.) és egy leltárkészítő egységből (Task Force) áll.

  • Working Group I. - az éghajlati rendszer változásainak tudományos aspektusait foglalja össze.
  • Working group II. - a természeti és társadalmi-gazdasági rendszerek a klímaváltozással szembeni sebezhetőségét, a változás pozitív és negatív következményeit és az alkalmazkodás lehetőségeit foglalja össze
  • Working Group III. - az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és a klímaváltozás megfékezésének más lehetséges módszereit foglalja össze
  • Az Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltárát összeállító Task Force az IPCC Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltári Programjáért felelős különálló csoport.

A Panel általában évente egyszer tart plenáris ülést, ahol elfogadja az IPCC jelentéseit, meghatározza a szervezeti egységek feladatait és felállítja munkaterveiket, elkészíti a jelentések struktúráját és vázlatait, valamint határoz az IPCC szabályzatáról, alapelveiről és a költségvetésről. A Panel ugyancsak ekkor választja meg saját elnökét és szervezeti egységeinek hivatali tisztségviselőit. Az IPCC hivatala évente 2-3 alkalommal ül össze és segíti az IPCC elnökét a szervezet keretein belül zajló munka megtervezésében, koordinálásában és ellenőrzésében. Az IPCC-t saját titkársága az UNEP és a WMO támogatásával működteti. A titkárságnak a WMO genfi székhelye ad otthont. Ráadásul a szervezeti egységek mindegyike mellett egy ún. szakmai segítségnyújtó egység is dolgozik, amelyeket a szervezeti egységekben résztvevő fejlett országok kormánya támogat és ugyanezen országok kutatóintézetei adnak nekik otthont. Az IPCC tevékenységét ezeken felül más intézmények is támogatják.

Főbb tevékenységek és termékek

Az IPCC tevékenységének fókuszában azoknak a rendszeres időközönkénti összefoglaló tanulmányoknak az elkészítése áll, amelyek az éghajlatváltozásról szóló tudás helyzetének felmérésére hivatottak. Az IPCC emellett speciális jelentéseket és szakmai anyagokat is készít olyan témákban, amelyek független tudományos szakértői véleményt igényelnek és támogatja az ENSZ Éghajlatváltozásról szóló Keretegyezményét (UNFCCC) is az üvegházhatású gázokról készített leltárok összeállításával. A jelentések egy része sorozatgyártásban készült. Az összefoglalók, CD ROM-ok és szakmai anyagok ingyenesen beszerezhetők.

Az IPCC 1990-ben állította össze Első Összefoglaló Jelentését, amely fontos szerepet játszott az ENSZ Közgyűlés által az UNFCCC megalkotására létrehívott Kormányközi Tárgyaló Bizottság (Intergovernmental Negotiating Committee) megalakulásában. Az UNFCCC-t 1992-ben fogadták el és 1994-ben lépett hatályba. Ez a Keretegyezmény foglalja általános politikai keretbe az éghajlatváltozás elleni fellépést. Az IPCC időszakos összefoglaló és speciális jelentéseivel ezután is igyekezett tudományos, szakmai és társadalmi-gazdasági tanácsokkal ellátni a világot, különösen az UNFCCC-hez csatlakozott államokat. Második Összefoglaló Jelentése, az "Éghajlatváltozás 1995", nagyban hozzájárult a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-es elfogadásához vezető tárgyalások sikeréhez. Az "Éghajlatváltozás 2001" elnevezésű Harmadik Összefoglaló Jelentést 2001-ben kézhez kapták az UNFCCC 7. konferenciájának résztvevői, akik úgy döntöttek, hogy az abban foglaltak megfelelő hivatkozási alapként szolgálhatnak a konferencia napirendjén szereplő témák megfontolásához.

Az IPCC úgy döntött, folytatja a megkezdett munkát és 2007-re elkészíti Negyedik Összefoglaló Jelentését.

Jelentések készítése

2001 szeptemberében az IPCC nem állt meg az átfogó tanulmányok összeállításában és 2003 novemberében két előkészítő ülést követően körvonalazta a három munkacsoport hozzájárulását a Negyedik Összefoglaló Jelentéshez (AR4). Számos szakmai előkészítő műhelyt rendeztek olyan témákban mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés, az alkalmazkodás és a megfékezés integrált elemzése, a hatások tulajdonságai és észlelésük, a bizonytalanságok és kockázatok, valamint a tudomány válasza az UNFCCC 2. cikkelyére és az éghajlati viszontagságaira. Az AR4 szerzőinek listája 2004 közepére vált véglegessé. A jelentés 2007 végére válik teljessé úgy, hogy az első munkacsoport (WG I.) év eleji tanulmánya kiegészül az év közepére elkészülő második és harmadik munkacsoportéival (WG II-III.). A WG I. 2007. január 29. és február 1. között tartotta 10. ülését Párizsban, amely napirendjére tűzte a munkacsoport tanulmányát. A testület által jóváhagyott politikai döntéshozók számára készített összefoglalót 2007. február 2-án, egy párizsi sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra. A második munkacsoport jelentését a WG II. 8. ülésén tárgyalták 2007. április 2. és 5. között Brüsszelben. Az elfogadást április 6-án újabb nyilvános közzététel követte. A harmadik munkacsoport (WG III.) anyaga 2007. április 30. és május 3. között kerül napirendre Bangkokban. A jóváhagyott dokumentum politikai döntéshozók számára készített összefoglalójának bemutatását 2007. május 4-re tervezik. A munkacsoportok tanulmányait tartalmilag összefogó AR4 elfogadásáról az IPCC 2007. november 12. és 16. között sorra kerülő valenciai 27. plenáris ülése hivatott dönteni.

Az IPCC jelentéseit szerzők egy csoportja állítja össze, akiket kormányok és nemzetközi szervezetek külön erre a speciális feladatra jelöltek ki szakértelmük alapján. A szakemberek több mint 100 ország egyetemeiről, kutató központjaiból, üzleti és környezetvédelmi társaságokból és más szervezetekből lettek összeválogatva. Az IPCC jelentéseinek elkészítésében tehát több száz, a világ minden szegletéből érkező szakértő vesz részt, és hasonló számban működnek közre a felülvizsgálati procedúra során. A jelentések elkészültét a Panel által előírt eljárási folyamat követi.

Felülvizsgálat és jóváhagyás

Az IPCC jelentéseinek hitelességét, átláthatóságát és objektivitását egy szigorú kétlépcsős tudományos és szakmai felülvizsgálati folyamat garantálja. Az első lépcsőben a jelentések vázlatát a területen publikált és elismert szakértőinek küldik el véleményezésre. Az így módosított szövegeket a második lépcsőben a kormányok, a szöveg szerzői és a felülvizsgálati szakértők kapják meg második olvasatra. Miután a szakértői és a kormányzati észrevételeket is figyelembe vették, a végső változatot a plenáris ülésen terjesztik be elfogadásra.

A politikai döntéshozók számára készített összefoglalók

Ezeket az összefoglalókat a fő jelentésekkel párhuzamosan, a szakértői és kormányzati szint által szimultán átvizsgálva állítják össze. Ezután a plenáris üléseken a jelentések szerzőinek közreműködésével sorról sorra átnézve kerülnek jóváhagyásra annak érdekében, hogy teljes mértékben összhangba hozhatók legyenek az alapul szolgáló tudományos-szakmai jelentésekkel.