Éghajlatváltozás

Bevezetés

A Föld felszínének átlagos hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal növekedett az 1800-as évek vége óta. A megfelelő intézkedések hiányában 2100-ig további 1,8 és 4 Celsius fok közötti emelkedés várható, ami igen gyors és drasztikus változást jelent. Az előre látható legkisebb mértékű növekedés mértéke is meghaladja bármelyik évszázados trendet az utóbbi 10.000 évben.

A hőmérséklet emelkedésének alapvető oka az a másfél évszázados iparosítás, amely egyre növekvő mennyiségű olaj, benzin és szén elégetésével, az erdők kiirtásával és a környezetet nem kímélő gazdálkodási módszerek alkalmazásával járt együtt.

Ezek a tevékenységek fokozták az üvegházhatású gázok mennyiségének légkörbe jutását, különös tekintettel a szén-dioxidra, a metánra és a nitrogén-oxidra. Ezek a természetben is előforduló gázok elengedhetetlenek a Földi léthez, mivel megkötik a nap melegének egy részét, amely nélkül világunk bizonyosan egy rideg és sivár hellyé válna. Nagyobb és koncentráltabb mennyiségben azonban mesterségesen magas szintre emelik a globális hőmérsékletet, és éghajlati változásokat idéznek elő. Az utóbbi 12 évből 11-ben rekord hőmérsékleteket mértek, 1998 volt eddig a legforróbb év.

A klímaváltozás bonyolult jelenségéről a dinoszauruszok tudnának mesélni, ha nem haltak volna ki. Az uralkodó elmélet szerint akkor pusztultak ki, mikor mintegy 65 millió évvel ezelőtt egy hatalmas kiterjedésű aszteroida csapódott a Földnek, amelynek következtében annyi por került a levegőbe, ami jelentősen csökkentette a bolygóra jutó napfényt, a hőmérséklet visszaesett, a növények nagy része nem tudott növekedni, és ezért a tápláléklánc összeomlott.

Ami a dinoszauruszokkal történt az nem más, mint annak a klímaváltozásnak egy ritka felgyorsított formája, amelyet jelenleg az emberiség idéz a saját fejére. A példa azonban nem egyedülálló. A jégréteg belsejében és a tavak üledékében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy éghajlati rendszerünket más váratlan ingadozás is befolyásolta a távoli múltban. Vagyis úgy tűnik, hogy bizonyos pontokhoz elérve az éghajlat szélsőséges "kilengései" figyelhetők meg. Habár a tudósok még ma is kutatják ezen korábbi események eredetét, az egyértelműnek látszik, hogy egy 6,3 milliárd összlakosságú túlterhelt világban kockázatos irányíthatatlan kísérleteket folytatni éghajlatunkkal.

A mostani felmelegedés eredményeként várhatóan számos, a szennyezés és a természetes élőhelyének megfosztásától legyengült növényi és állatfaj fog kipusztulni a következő száz évben. Habár a kihalás veszélye egyelőre nem fenyegeti az emberi fajt, mégis számos fokozódó nehézséggel kell szembenéznünk. Az utóbbi idők tomboló viharai, az aszályok és áradások, mind-mind a számítógépes modellek által előrevetített egyre gyakoribb "szélsőséges időjárási jelenségek" bekövetkeztét jelentik.

A XX. század során a tengerszint átlagosan 10-20 centiméterrel nőtt, ami további 18-59 centiméterrel emelkedhet 2100-ig (a magasabb hőmérséklet az óceán víztömegének kiterjedését vonja maga után, amihez hozzájárul a gleccserek és a jégcsúcsok olvadása). Ha az emelkedés szintje eléri a skála felső határát, a tengervíz eláraszthatja az olyan országok sűrűn lakott partjait, mint Banglades, továbbá egész népek eltűnését okozhatja (például a Maldív-szigetek), milliárdok ivóvízkészletét sodorhatja veszélybe, és tömegek elvándorlását idézheti elő.

A trópusi-, szubtrópusi- és a néhány Celsius fokot meghaladó hőmérséklet-emelkedés esetén a mérsékelt övezetek terméshozama várhatóan csökkenni fog. Az előrejelzések között szerepel a kontinensek (Afrika, Közép-Ázsia és az Egyesült Államok) belső területeinek kiszáradása. Ezek a változások pedig a visszafogottabb becslések szerint is a termelés és az élelmiszer-ellátás zavaraival járhatnak együtt. 

A globális felmelegedés egy "modern" probléma - bonyolult, hatás az egész világra kiterjed és olyan összetett kérdésekkel áll összefüggésben, mint a szegénység, a gazdasági fejlődés és a népességnövekedés. Kezelni nem lesz egyszerű, de elsiklani felette még rosszabb lenne.

Az éghajlatváltozás tudományos megközelítése

Az emberi tevékenység - különösen a fosszilis üzemanyagok elégetése - következtében a Föld körül található üvegházhatású gázok alkotta takaróréteg megvastagodott. Az ennek eredményeként létrejövő globális felmelegedés változásokat idéz elő a Földi élet növekedéséhez szükséges rendszerek összetett hálózatában (felhőtakaró, esőzés, széljárás, tengeráramok és a növényi-állati szaporodás)

Az üvegházhatás és a szén körforgása

A nap energiájának nagyobb része a légkörben reked és sokkal több szénatom található a levegőben (szén-dioxid formájában) mint amennyit a fák, a talaj és a földalatti rétegek tárolnak.

Bizonyíték az éghajlatváltozásra

A globális felmelegedés néhány következményét már ma is tapasztalhatjuk.

Jövőbeli hatások

Az éghajlati rendszer összetettsége miatt nehéz pontos előrejelzéseket adni, de a legkisebb változások is a tengerpartok mind gyakoribb elárasztását, az élelmiszer- és ivóvízellátás akadozását és számos faj kihalását eredményezhetik.

Kormányközi panel a klímaváltozásról

Nemzetközi tudósok egy 1988-ban létrejött csoportjának kutatómunkája, amelynek végén összefoglaló jelentés készül a klímaváltozás természetéről és hatásairól.

Amit tehetünk

Az együttműködéstől és a politikai akarattól nagyban függő intézkedések lassíthatják a globális felmelegedést és segítségükkel a világ megbirkózhat a jelentkező éghajlati eltolódásokkal.

A kibocsátások mérséklése.

A tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználása, megújuló energiaforrásokra (nap- és szélenergia) való felcserélése, valamint új technológiák kifejlesztése az iparban és a közlekedésben jelenthetnek megoldást.

Az erdővel borított területek arányának növelése.

A fák szén-dioxidot - a legfontosabb üvegházhatású gázt - vonnak ki a légkörből. Minél több van belőlük annál jobb. A jelenleg tömegesen zajló erdőkivágások azonban további szén-dioxid mennyiséget szabadítanak fel és ezáltal felgyorsítják a globális felmelegedést.

Változások a szabályozásban és az életmódban.

Emberek millióinak kultúrái és szokásai - alapvetően attól függően, hogy pazarolják vagy hatékonyan használják fel az energiát - döntő hatással vannak az éghajlatváltozásra. Hasonlóan a kormánypolitkákhoz és a törvényi szabályozásokhoz.  

Felvenni a kesztyűt.

Minél előbb meg kell tenni azokat a mára szükségessé vált lépéseket, amelyekkel az éghajlatváltozás következményei által okozott károkat enyhíteni tudjuk.

Az eddigi megvalósítás..és a jelentkező problémák

A nehéz kelet-európai gazdasági átmenet mellékhatásaként az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkent a világgazdaság vezető országaiban 1990 és 2000 között. A további előrelépés érdekében azonban számos akadályt kell leküzdeni.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt a legtöbb ország azért csatlakozott az ENSZ Éghajlatváltozásról szóló Keretegyezményéhez, hogy megfontolja a globális felmelegedés ellen tehető lépéseket, és hogy felvegye a küzdelmet a hőmérséklet növekedése ellen, bármilyen mértékű is legyen az. Ennek a nemzetközi szerződésnek a kiegészítéseként született meg az országok egy része által azóta szintén aláírt ún. Kiotói Jegyzőkönyv, amely számon kérő erejével már hatékonyabb fellépést biztosít a problémával szemben. A Jegyzőkönyv hatályba lépése a közeljövőben várható. Ezen felül egy 1988 óta tudományos munkásságot végző klímaváltozásról szóló kormányközi panel tanulmányokat készít a kormányok számára, amelyek segítenek felvenni a versenyt az éghajlati problémákkal.