Béke és biztonság

Az Egyesült Nemzeteket 1945-ben hozták létre, hogy "megóvják a következő nemzedékeket a háború borzalmaitól", így az ENSZ egyik célja a nemzetközi béke és biztonság fenntartása.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a Biztonsági Tanácsnak elsődleges felelősséget határoz meg a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.

Ezen felelősség megvalósítása érdekében a Biztonsági Tanács számos lépést foganatosíthat, ideértve az ENSZ békefenntartó műveletek megalakítását bármelyik régióban, ahol a békét veszély fenyegeti.

A Tanács döntéseinek betartatása érdekében szankciókat is elfogadhat, ilyenek a kereskedelmi embargók. A Tanács határozatokban fejezi ki akaratát.

Az ENSZ béke érdekében tett különböző erőfeszítéseinek eszközei a konfliktus eltérő pontjain játszanak szerepet. Ennek ellenére a konfliktus-megelőzés, a béketeremtés, a békefenntartás, a békeépítés és a békekikényszerítés közötti határok egyre jobban elmosódtak. A békeműveletek ritkán korlátozódnak kizárólag egyfajta tevékenységre.

Konfliktus-megelőzés és béketeremtés

Az Egyesült Nemzetek a diplomácia és mediáció politikai eszközeit használja a nemzetek megsegítésére a konfliktusok megelőzése és békés megoldása érdekében. Az ENSZ küldötteit a világ feszültséggel teli helyeire küldi, ahol segítenek véget vetni a válságoknak, valamint a konfliktusokat tárgyalásos úton a megállapodás mezejére terelni.

Az ENSZ-főtitkár a függetlenségét, pártatlanságát és integritását használva felléphet "jó szolgálattal" mind nyilvános, mind magán úton tett lépésekkel a konfliktus megoldása, valamint a nemzetközi viták kialakulásának, eszkalálódásának és elterjedésének érdekében.

A civil politikai missziókat a nemzetek közötti és azokon belüli párbeszéd és együttműködés érdekében alkalmazzák a terepen, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a megbékélést és a demokratikus kormányzást a háborúk utáni társadalmakban.

Az ENSZ munkája a hitelt érdemlő választások támogatásában közvetlenül hozzájárul a béke és konfliktus-megelőzés elősegítéséért tett erőfeszítéséhez a világon.

A tevékenységeket az a meggyőződés is alátámasztja, hogy számos konfliktus gyökerét politikai ügyek adják és így ezekhez politikai megoldás szükséges.

Békefenntartás

Az ENSZ békefenntartó műveleteit régen államok közötti tűzszünetek és béke megállapodások esetén vetették be, mint az első 1945-ben felállított békefenntartó missziót, az Izrael és arab szomszédjai közötti fegyverszüneti egyezmény felügyeletére létrehozott ENSZ Fegyverszünet Ellenőrző Szervezetét (UNTSO). Ilyen a Golán-fennsíkon az ENSZ misszió ( UNDOF) is. Manapság a békefenntartóktól gyakori elvárás, hogy aktív szerepet játszanak államokon belüli béketeremtő erőfeszítésekben és a békeépítő tevékenységekben (komplex többrétű békefenntartás ideértve a katonai, rendőri és civil elemeket, mint például az ENSZ dél-szudáni missiója, a UNMISS esetében). Az ENSZ-békefenntartás szerepében történt változásokat a Békefenntartó Műveletek Főosztályának politikai reform dokumentumai is tükrözik ( Brahimi Jelentés, Capstone Doktrína, Új Horizontok).

A mai többrétű békefenntartó műveletek megkönnyítik a politikai folyamatokat, a civilek védelmét, segítenek a korábbi harcoló csapatok leszerelésében, lefegyverzésében és reintegrációjában. Segédkeznek a választások megszervezésében, az emberi jogok védelmében és előmozdításában, valamint a jogbiztonság helyreállításában.

Az ENSZ-békefenntartás három alapelv mentén zajlik:

  • A felek egyetértése;
  • A pártatlanság;
  • A fegyveres erő használatától való tartózkodás, amely kizárólag önvédelemből és a mandátum védelme érdekében történhet.

Az ENSZ békefenntartó műveletek használhatnak fegyveres erőt önmaguk, a mandátum és civilek védelmére, különösen olyan helyzetekben, ahol az állam nem képes a biztonság garantálására és a közrend fenntartására.

Békeépítés

A múlt tapasztalatai arra mutattak rá, hogy az ENSZ-nek jobban a békeépítésre kell koncentrálnia, mint eddig valaha. Olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek erősítik egy ország konfliktusok menedzselésére irányuló nemzeti erőforrásait és a fenntartható béke és fejlődés megalapozására irányuló erőfeszítéseit a konfliktus kirobbanása kockázatainak csökkentése érdekében.

Háború szaggatta társadalmakban a tartós béke építése a globális béke és biztonság legnehezebb kihívásai közé tartozik. Az ENSZ 2005-ben létrehozta a Békeépítő Bizottságot a békeépítés kihívásainak jobb feltérképezése és megoldása érdekében.

Leszerelés

2010-ben a katonai kiadások világszerte meghaladták a mintegy 1.5 billió USA dollárt. Soha nem volt nagyobb igény a béke kultúrájára és a globális fegyverzetcsökkentésre. Ez a fegyverek minden fajtájára vonatkozik a nukleáris fegyverektől a konvencionális fegyverekig és a taposóaknákig.

Az ENSZ a létrejötte óta a nemzetközi béke és biztonság fenntartása központi elemének tekinti a multilaterális leszerelésre és fegyverkorlátozásra irányuló célokat. Ezek a célok magukban foglalják a nukleáris fegyverek csökkentését és leszerelését, a vegyi és biológiai fegyverek megsemmisítését és tilalmát, valamint a taposóaknák és kézi-, valamint könnyűfegyverek terjedésének megállítását.

E célokat számos ENSZ egyezmény szolgálja. A vonatkozó multilaterális egyezmények közül a legáltalánosabb a Nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló ENSZ egyezmény, amely 1970-ben lépett hatályba. A Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 1997-ben, a Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezmény 1975-ben lépett hatályba. Az Átfogó Atomcsend-szerződést 1996-ban fogadták el, viszont még nem lépett hatályba. A Taposóaknák Betiltásáról szóló egyezmény az 1997-es aláírását követően 1999-ben lépett hatályba.

Nők, béke és biztonság

Miközben a nők a legkevésbé tartoznak a harcoló felek és a fegyveres konfliktusok kirobbantói közé, ők szenvednek a legtöbbet a konfliktusok során. A Biztonsági Tanács elismerte a nők, béke és biztonság kérdéséről szóló 1325. számú határozatával, hogy a nők szempontjainak figyelembe vétele a vonatkozó döntéshozatal során erősíti a fenntartható béke kialakítását. A határozat részletesen kitér a nők helyzetére a fegyveres konfliktusok során és felhív a nők részvételére a konfliktus-megoldásra irányuló döntéshozatal és békeépítés minden szintjén.

Terrorizmus elleni küzdelem

A terrorizmus elleni harc minden ország érdeke és évtizedek óta folyamatosan az ENSZ napirendjén szerepel. Szinte nem telik el hét a világ valamely részén történt terrorista cselekményről szóló hír nélkül, amelynek áldozatai ártatlan emberek, akik rossz helyen voltak rossz időben.

Tizennyolc egyetemes jogi aktus (14 egyezmény és 4 kiegészítés) született az ENSZ rendszerén belül a különböző terrorista cselekményekkel összefüggésben.

A terrorizmus elleni küzdelem globális stratégiája 2006 szeptemberében született meg, először elérve azt, hogy az összes tagállam egyetértett egy közös stratégiai és műveleti keretrendszerben a terrorizmus elleni fellépés érdekében. A stratégia egy akcióterv alapját képezi, amely a terrorizmus elterjedését segítő körülmények elleni, a megelőző jellegű, a nemzeti erőforrásokat és az ENSZ szerepét erősítő, valamint az emberi jogok figyelembevételét elősegítő lépéseket tartalmaz.

Szervezett bűnözés

A nemzetközi szervezett bűnözés sokféle formában jelenik meg, beleértve a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelmet, valamint a pénzmosást és korrupciót. Manapság a szervezett bűnözés sokoldalúvá, globálissá és óriási mértékűvé vált, amely fenyegetést jelent a békére és biztonságra nézve.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) harcol a nemzetközi szervezett bűnözés ellen és felügyeli a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és a 3 kapcsolódó (az emberkereskedelemről, az embercsempészetről és a fegyvercsempészetről szóló) jegyzőkönyv betartását.