Klímaváltozás

Kattintson az interaktív képre több információért

"Minden nap zavaros és bonyolult világunk kihívásaival találom szemben magam. De egyik sem tűnik olyan aggasztónak mint a klímaváltozás. A klímaváltozás egész egyszerűen a bolygón jelenlévő élet nagyrészére fenyegetést jelent, beleértve, és főleg az emberiség létezésére."

- António Guterres ENSZ-főtitkár az Ausztriai Világcsúcson, Bécs, 2018. május

Katowicei klímakonferencia
2018. december 3 - 14.

A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása, amely jelentős nyomást helyez társadalmainkra és a környezetünkre. A változó időjárási viszonyoktól, amelyek az élelmiszer-előállítást fenyegetik, az emelkedő tengerszintekig, amelyek növelik a katasztrofális áradások kockázatát, a klímaváltozás hatásait tekintve globális és soha nem látott mértékű. Ha ma elmulasztunk drasztikus lépéseket tenni, akkor sokkal nehezebb és költségesebb lesz az alkalmazkodás ezekhez a hatásokhoz a jövőben.

A klímaváltozás hatásai felerősíthetik a már létező veszélyeket a békére, a biztonságra és a fenntartható fejlődésre nézve. Sőt, a klímaváltozás egy olyan veszély, amely aránytalanul nagy terhet ró a legszegényebbekre és a legsebezhetőbbekre.

Mit tesz az Egyesült Nemzetek a klímaváltozással kapcsolatban?

Az ENSZ által támogatott klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) a tudományos információ objektív forrása. Az IPCC-n keresztül az Egyesült Nemzetek tudományos adatokat biztosít a döntéshozóknak a klímaváltozásról, annak hatásairól és jövőbeli kockázatairól, valamint lehetőségeket mutat be a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, azzal szembeni ellenállóságra és hatásainak enyhítésére. A testület 2013-ban, ötödik értékelő jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás valós, és fő okozója az emberi tevékenység.

Az IPCC jelentéséből az a riasztó tény is kiderül, hogy valószínűleg már elértük vagy át is léptük az olyan fontos fordulópontokat, amelyek visszafordíthatatlan változásokhoz vezetnek a nagyobb ökoszisztémákban és Földünk éghajlati rendszerében. Az olyan változatos ökoszisztémák, mint az amazóniai esőerdő és az Északi-sark tundrája, drámai változások felé közelednek a felmelegedés és a kiszáradás miatt. A hegyvidéki gleccserek aggasztó mértékben húzódnak vissza, a legszárazabb hónapokban előforduló lecsökkent vízellátás következményei pedig a következő nemzedékekre is kihatással lesznek.

Globális megállapodások és együttműködés

Az ENSZ-család élén jár a bolygónk megmentését célzó erőfeszítéseknek. Az ENSZ fórumot biztosít ahhoz, hogy a világ közösen léphessen fel a klímaváltozás ellen az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményén (UNFCCC) keresztül. Az ENSZ a terepen is azon dolgozik, hogy segítse az országok éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességének kialakítását, és az alacsony széndioxid-kibocsátású stratégiák elérését, miközben segíti a klímaváltozás hatásainak különösen kitett országokat, hogy az egyre bizonytalanabb éghajlathoz alkalmazkodjanak.

1992-ben a "Föld-csúcs" vezetett az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) létrehozásához, ami a klímaváltozás problémájának kezelésére irányuló első lépésként tekinthető. A 197 ország által ratifikált keretegyezménynek ma közel univerzális tagsága van. Az 1997-ben elfogadott kiotói jegyzőkönyv jogilag kötelezi kibocsátás csökkentési célokra a jegyzőkönyv részes, fejlett államait.

Párizsi klímamegállapodás

A UNFCCC részes feleinek 2015-ben Párizsban megtartott 21. konferenciáján az államok egy alapvető jelentőségű megállapodást értek el, hogy fellépjenek a klímaváltozás ellen, valamint felgyorsítsák és erősítsék a fellépést és a befektetéseket, amelyek a fenntartható alacsony széndioxid-kibocsátású jövőhöz szükségesek. A párizsi klímamegállapodás az éghajlatváltozási keretegyezményt veszi alapul és először sikerült elérnie, hogy a nemzeteket egy közös cél érdekében összehívja azért, hogy ambiciózus erőfeszítéseket tegyenek a klímaváltozás elleni fellépés és annak hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, miközben támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak is, hogy azok is így tegyenek. Mint ilyen, a klímamegállapodás egy új korszakot nyitott a globális klímaváltozás elleni erőfeszítések terén.

A párizsi klímamegállapodás központi célja, hogy erősítse a klímaváltozás veszélyeire adandó globális válaszadást úgy, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, valamint törekszik arra, hogy ennél még kevesebb, maximum 1,5 Celsius-fok legyen a felmelegedés.

2016. április 22-én, a Föld napján a világ 175 vezetője írta alá a párizsi klímamegállapodást az Egyesült Nemzetek székházában, New York-ban. Ez volt a valaha legtöbb ország által ugyanazon a napon aláírt nemzetközi megállapodás.

A klímaváltozás elleni fellépés az ENSZ-ben Bécsben

A 13. fenntartható fejlődési cél (SDG), vagyis az éghajlatváltozás elleni fellépés iránti elkötelezettség minden kormány, szervezet, város, régió, vállalat és befektető felelőssége. Ennek megfelelően számos bécsi székhelyű ENSZ-szervezet vesz részt tevékenyen a 13. cél elérésében.

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (United Nations Industrial Development Organization, UNIDO) például megosztja a zöld és innovatív technológiával kapcsolatos szakértelmét, hogy többek között Mexikónak segítsen megvédeni a Föld ózonrétegét. Mianmarban és Kínában az UNIDO olyan projektet valósított meg, amellyel elősegíti a társadalmi felelősségvállalást (CSR), annak gyakorlatait és módjait.

Az ENSZ Világűriroda (United Nations Office for Outer Space Affairs, UNOOSA) az űrtechnológia segítségével figyeli az erdőirtásból és az ipari eljárásokból fakadó üvegházhatású gázokat, a sarki jégtakaró és gleccserek változását, valamint a tengerszint-emelkedést és a hőmérsékletet.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (the United Nations Environment Programme, UNEP) támogatást nyújt a Nyugat-Balkán, a Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia, Kelet-Afrika és a trópusi Andok sérülékeny hegyvidéki területeinek, hogy jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozás hatásaihoz. Az UNEP például ellenállóbbá teszi az áradásoknak kitett utakat, valamint vízgyűjtőket épít, hogy mérsékelje az olvadó gleccserek miatti áradást.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének Előkészítő Bizottsága (Preparatory Commission for the Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO PrepCom) adatgyűjtéssel segíti elő a jéghegyek, a gleccserek mozgásainak, a hurrikánok és tornádók, a földcsuszamlások és lavinák, a különleges radionuklidok szezonális és évenkénti variációinak, valamint az óceán folyamatainak és a tenger élővilágának kutatását.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) pedig fórumot biztosít a tudósok számára a nukleáris módszerek használatáról, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok optimalizálásával védjék az erőforrásokat a kibocsátás csökkentésével egyidejűen.