Sajtóközlemények

 

Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum

UNIS/INF/491
2013. szeptember 16.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2013. szeptember 17-én kezdődik

NEW YORK/BÉCS, szeptember 16. (ENSZ Információs Szolgálat) - Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 17-én, kedden délután 3 órakor nyitja meg 68. ülésszakát az ENSZ New York-i központjában. A megnyitó beszédek hete után számos egymást követő magas szintű eseményre kerül sor. Szeptember 23-án, hétfőn a Közgyűlés fogyatékkal élőkkel kapcsolatos magas szintű találkozót hív össze az "Előrevezető út: a 2015. és azt követő időszak fogyatékosságra kiterjedő fejlesztési agendája" címmel, szem előtt tartva a vonatkozó Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG-k) és más nemzetközileg megállapított célokat. (További információ: http://www.un.org/disabilities/default.asp?id=1590)

A Közgyűlés szeptember 24-én, kedden kezdődő és október 1-jén, kedden záruló évi rendes általános vitájának keretében a Közgyűlés meghallgatja az összegyűlt állam- és kormányfők és más magas rangú nemzeti képviselők nézeteit a világot érintő legfontosabb ügyekkel kapcsolatban. Az általános vita mentén szeptember 24-én, kedden délután kerül sor a Közgyűlés által az ENSZ Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciája (Rio+20) záródokumentumának megfelelően létrehozott Fenntartható Fejlődés Magas Szintű Politikai Fórumának alakulóülésére. (További információ: http://sustainabledevelopment.un.org/index.php?menu=1556)

A következő napon, szeptember 25-én szerdán a Közgyűlés elnöke egy különleges eseményt hív össze az MDG-k 2015-öt követő eléréséért teendő erőfeszítésekkel kapcsolatban. Ugyanezen a héten, szeptember 26-án, csütörtökön, a Közgyűlés magas szintű találkozót tart a nukleáris leszerelés céljának eléréséről. Az általános vita zárását követően a Közgyűlés magas szintű párbeszédet hív össze a nemzetközi migrációról és fejlesztésről október 3. csütörtök és október 4. péntek között azzal a céllal, hogy azonosításra kerüljenek az olyan lépések, amelyek a migránsok és országaik számára egyformán hasznossá teszik a nemzetközi vándorlást míg csökkentik annak negatív velejáróit. (További információ: http://www.un.org/esa/population/meetings/HLD2013/mainhld2013.html) Nem sokkal ezt követően, október 7-én, hétfőn és október 8-án, kedden, a Közgyűlés megtartja 6. magas szintű párbeszédét a finanszírozásról és fejlesztésről. (További információ: http://www.un.org/esa/ffd/index.htm)

Multilaterális egyeztetések fóruma

Az 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nyomán megalkotott Közgyűlés központi szerepet tölt be az Egyesült Nemzetek legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerveként.  A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan ( http://www.un.org/en/documents/charter/index.shtml). Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a nemzetközi jogi normaalkotásban. A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.

A Közgyűlése jogköre és feladatai

A Közgyűlés ajánlásokat tehet a tagállamok részére hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyekben. Kezdeményez olyan politikai, gazdasági, humanitárius, szociális és jogi lépéseket, amelyek világszerte emberek millióinak életére voltak hatással. A 2000-ben elfogadott mérföldkő, a Millenniumi Nyilatkozat ( http://www.un.org/millennium/declaration/ares552e.htm), valamint a 2005-ös Világcsúcs záródokumentuma ( http://www.un.org/Docs/journal/asp/ws.asp?m=A/RES/60/1) tükrözik a tagállamok elkötelezettségét, amennyiben speciális célokat igyekeznek elérni a béke, biztonság, leszerelés, továbbá a fejlődés és a szegénység megszűntetése érdekében. Ugyanakkor elősegítik az emberi jogok és a jogrend védelmét, közös környezetünk védelmét, Afrika sajátos igényeinek kielégítését valamint az Egyesült Nemzetek erősítését.

Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és jogköre az alábbiakra terjed ki:

  • Megvizsgálja és jóváhagyja az Egyesült Nemzetek költségvetését és meghatározza a tagállamok hozzájárulásának arányait
  • Megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint az Egyesült Nemzetek más tanácsainak és szerveinek tagjait, továbbá a Biztonsági Tanács javaslatára kinevezi a főtitkárt
  • Megvitatja és ajánlásokat tehet a nemzetközi békét és biztonságot érintő általános alapelveket illetően, beleértve a leszerelés kérdését is
  • Megvitatja és ajánlásokat tehet minden, a nemzetközi békét és biztonságot érintő kérdésben, a Biztonsági Tanács hatáskörében aktuálisan tárgyalt eseteket kivéve
  • A fenti kivétellel összhangban megtárgyal bármely kérdést, amely az Alapokmány hatáskörébe, illetve az Egyesült Nemzetek bármely szervének hatáskörébe tartozik, és azokra vonatkozó ajánlásokat tesz
  • Tanulmányok elkészítését kezdeményezi, és ajánlásokat tesz, hogy előmozdítsa a nemzetközi politikai együttműködést, a nemzetközi jog fejlesztését és kodifikálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok megvalósítását mindenki számára és a nemzetközi együttműködés segítését gazdasági, szociális, humanitárius, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi területeken.
  • Ajánlásokat tehet bármely olyan helyzet békés rendezésére, amely a nemzetek közötti baráti kapcsolatok gyengítéséhez vezethet
  • Megvizsgálja a Biztonsági Tanácstól és az Egyesült Nemzetek más szerveitől származó jelentéseket

A Közgyűlés - amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy valamilyen erőszakos cselekedet veszélye - még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt. Ilyen esetekben az 1950. november 3-án meghozott "Együttesen a békéért" határozat (377. határozat (V)) értelmében a Közgyűlés azonnal megfontolhatja az ügyet, továbbá javaslatokat tehet a tagoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös intézkedésre. (Lásd lentebb: "rendkívüli ülésszakok és rendkívüli sürgős ülésszakok")

A konszenzus keresése

A Közgyűlés mind a 193 tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Egyes különleges kérdések eldöntése, mint a béke és biztonság ügyében tett javaslatok, a Biztonsági Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, továbbá a költségvetési kérdések eldöntése kétharmados támogatást igényel, ám más kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntenek el. A közelmúltban, azért, hogy a Közgyűlés döntéseinek támogatását erősítsék, különös erőfeszítések történtek, hogy a kérdéseket ne egyszerű szótöbbséggel, hanem konszenzussal oldják meg. Az elnök, miután megbeszélést folytatott, és megállapodásra jutott a delegációkkal, javasolhatja, hogy egy-egy határozat szavazás nélkül kerüljön elfogadásra.

A Közgyűlés munkájának újjáélesztése

Az elmúlt években folyamatos erőfeszítések történtek, hogy a Közgyűlés munkáját célzottabbá és aktuálisabbá tegyék. Ez a kérdés az 58. ülésszak speciális prioritásává lett és a Közgyűlés további ülésszakai is nagy erőfeszítéseket tettek a napirend korszerűsítésére, és a főbizottságok munkamódszere gyakorlatának fejlesztésére. Továbbá a Központi Bizottság szerepének növelésére, valamint az elnök szerepének, hatáskörének erősítésére és a Közgyűlés főtitkárválasztó folyamatának ellenőrzésére.

Hatvanadik ülésén a Közgyűlés elfogadta a 2006. szeptember 8-i 60/286-os határozathoz kapcsolt szöveget, ami biztatta a nemzetközi közösséget, hogy folytasson informális, interaktív vitákat a mindenkori legfontosabb kérdésekről.  Az Ad Hoc Munkacsoport által a Közgyűlés munkájának újraélesztése tárgyában elfogadott szöveg szintén felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy tegyen javaslatokat ezen interaktív vitákra vonatkozóan.

A 67. ülésszak során számos tematikus, interaktív vitára került sor szerteágazó témákban, ideértve a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás szerepét a békítésben; a globális gazdasági kormányzást; az afrikai konfliktusok békés megoldását; a fenntartható fejlődést és klímaváltozást; a kultúrát és fejlesztést; valamint a fejlesztésért folytatott vállalkozást és az egyenlőtlenséget. A főtitkár bevett gyakorlatává vált, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a Közgyűlés informális találkozóiról, legutóbbi utazásairól és tevékenységéről. Ezek a tájékoztatások jó lehetőséget biztosítanak a főtitkár és a tagállamok közötti kommunikációra, és feltehetően a 68. ülésszakon is gyakorlatban maradnak.

A Közgyűlés elnökének, elnökhelyetteseinek és a főbizottságok elnökeinek megválasztása

Munkájának jelenleg is zajló újjáélesztése és az eljárásrendjéről szóló 30-as szabály következtében a Közgyűlés elnökét, alelnökeit és a főbizottságok elnökeit legalább három hónappal az új ülésszak kezdete előtt választják, hogy tovább erősítsék a főbizottságok, tanácsok és a közgyűlés közötti koordinációt és a munka előkészítését.

Központi Bizottság

A Központi Bizottság, amely áll a Közgyűlés elnökéből és 21 alelnökből, valamint a hat főbizottság elnökeiből, javaslatokat tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadásával, a napirendi pontok összegyűjtésével és a Közgyűlés munkájának megszervezésével kapcsolatban.(További információ: http://www.un.org/Depts/dhl/resguide/gasess.htm#gaagen)

Szavazatszámláló Bizottság

A Szavazatszámláló Bizottságot a Közgyűlés nevezi ki minden ülésszak elején. A Bizottság a Közgyűlésnek tesz jelentést a képviselők szavazatairól.

Általános vita

A 68. ülésszak folyamán az éves általános vita, amely lehetőséget ad a tagállamoknak a jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére, 2013. szeptember 24., keddtől október 1., keddig kerül megrendezésre. A főtitkár közvetlenül az általános vita előtt terjeszti majd be jelentését a Szervezet működéséről. Ennek gyakorlata a ötvenkettedik ülésszakon alakult ki.

A 68. ülésszak általános vitájának témája: "A 2015 utáni Fejlesztési Agenda: Előkészület!". E témajavaslatot a 68. ülésszak megválasztott Antigua és Barbuda-i elnöke, őexcellenciája  John W. Ashe nyújtotta be megválasztásának napján, 2013. június 14-én. Annak gyakorlata, hogy sajátos, globális jelentőséggel bíró témát választanak az ülésszakra, 2003-ra tekint vissza, amikor a Közgyűlés eldöntötte, hogy kezdeményez egy ma már 193 tagból álló szervezet hatáskörének és szerepének erősítésére irányuló fejlesztést (58/126-os határozat 2003 decemberéből). Az általános vita rendszerint naponta de. 9 órától du. 1 óráig, majd du. 3 órától este 9 óráig tart.

Hat főbizottság

Miután az általános vita véget ér, a Közgyűlés megkezdi lényeges napirendi pontjainak megtárgyalását. Mivel a Közgyűlésnek rendkívül sok üggyel kell foglalkoznia (a hatvanhetedik ülésszakon például több mint 171 napirendi pont volt), azokat az ügyeket, amelyek a hat főbizottság valamelyikének munkájához tartoznak, a Közgyűlés átutalja ezeknek. Az egyes bizottságok megtárgyalják a kérdéseket, és ahol lehetséges, figyelembe veszik az egyes tagállamok álláspontját is, majd, legtöbbször határozattervezetek és döntéstervezetek formájában, prezentálják javaslataikat a Közgyűlés plenáris ülése előtt megfontolásra és cselekvésre. A hat főbizottság a következő: a Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (Első Bizottság), amely leszerelési és ezzel kapcsolatban nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik; Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Második Bizottság), amely gazdasági kérdésekkel foglalkozik, továbbá a Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (Harmadik Bizottság), Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság), amely olyan széleskörű  politikai ügyekkel foglalkozik, amelyeket semmilyen más bizottság vagy a Közgyűlés nem érint. Többek között a dekolonizációval, az Egyesült Nemzetek Közel-Keleti Palesztin Menekültekkel Foglalkozó Segély- és Munkaügynökségével (UNRWA) és a palesztin nép emberi jogaival; Adminisztratív és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság), ami az Egyesült Nemzetek adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik; végül a Jogi Bizottság (Hatodik Bizottság), ami nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik. Egyes napirendi pontokkal, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül, plenáris ülése során foglalkozik.

A Közgyűlés munkacsoportjai

A Közgyűlés a múltban engedélyt adott munkacsoportok létrehozására, hogy azok behatóbban foglalkozhassanak jelentős kérdésekkel és cselekvési javaslatokat tehessenek a Közgyűlésnek. Ezek közé tartozik a Közgyűlés munkájának felélesztésére törekvő ad hoc bizottság is, ami munkáját a 68. ülésszak folyamán is folytatni fogja.

Regionális csoportok

Az évek során különböző nem formális, regionális csoportosulások alakultak ki a Közgyűlésben, mint a konzultáció, és az ügyrendi munka elősegítésének eszközei.  Ezek a csoportok a következők: afrikai államok, ázsiai és csendes-óceániai államok, kelet-európai államok, latin-amerikai és karibi államok, nyugat-európai és más államok. A Közgyűlés elnökének tisztsége rotációs rendszerben váltakozik a regionális csoportok között. A 68. ülésszakra a Közgyűlés a latin-amerikai és karibi államok csoportjának javaslata alapján választotta meg az elnököt.

Rendkívüli ülésszakok, rendkívüli sürgős ülésszakok

A rendes ülésszakon túl a Közgyűlés rendkívüli vagy rendkívüli sürgős ülésszakokra is összeülhet. Máig a Közgyűlés 28 alkalommal gyűlt össze rendkívüli ülésszakra olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek különleges figyelmet igényeltek. Köztük volt Palesztina kérdése, az Egyesült Nemzetek finanszírozása, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, a kábítószerek, a környezet, a népesedés, a nők, a társadalmi fejlődés, az emberi letelepedés és a HIV/AIDS, az apartheid és Namíbia kérdése. A Közgyűlés huszonnyolcadik rendkívüli ülését 2005. január 24-én a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulója jegyében tartották.

Tíz esetben a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyult, ezért rendkívüli sürgős ülésszakot tartottak. Ennek apropója volt Magyarország (1956), Szuez (1956), a Közel-Kelet (1958, 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980,  1982), Namíbia (1981), a megszállt Arab területek (1982), és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, valamint a Palesztin területeken végrehajtott illegális izraeli akciók (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2009). A Közgyűlés 2009. január 16-án azt is eldöntötte, hogy tízedik rendkívüli sürgős ülését átmenetileg felfüggeszti, és hogy engedélyezi a Közgyűlés elnökének, hogy a tagállamok kérése nyomán később folytassa az ülésszakot.

Továbbvinni a Közgyűlés munkáját

Az Egyesült Nemzetek munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapszik, amelyeket az alábbi módokon hajtanak végre:

  • Bizottságok és más szervek révén, amelyeket a Közgyűlés állít fel, hogy tanulmányozzon és jelentéseket készítsen speciális ügyekről, mint a leszerelés, a békefenntartás, a gazdasági fejlődés, a környezet és az emberi jogok
  • Az Egyesült Nemzetek Titkársága - a főtitkár és a nemzetközi civil tisztviselőkből álló munkatársai - révén

* *** *

Az ENSZ Közgyűlés 68. ülésszaka elnökének, John W. Ashe biográfiájának elérhetősége

Őexcellenciája John W. Ashe elnökként való megválasztásakor elfogadó beszédének elérhetősége