Sajtóközlemények

Csak információs célokra - nem hivatalos dokumentum

UNIS/INF/454
2012. szeptember 14.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2012. szeptember 18-án kezdődik

NEW YORK/BÉCS, szeptember 18. (ENSZ Információs Iroda) - Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése szeptember 13-án, kedden nyitja meg 67. ülésszakát az ENSZ New York-i központjában.

A megnyitó hetet követően magas szintű találkozóra kerül sor szeptember 24-én, hétfőn melynek témája a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten, a találkozó során a tagállamok, nem-kormányzati szervezetek és a civil társadalom képviselői dolgoznak majd a jogállamiság megerősítésén. (További információ : http://www.un.org/en/ga/president/66/Issues/Rule%20of%20Law/ruleoflawindex.shtml.)

A rendes évi általános vita, amelyben a Közgyűlés meghallgatja az államfők, kormányfők és miniszterek nyilatkozatait szeptember 25-én kedden veszi kezdetét, és október 1-jéig tart.

Más kulcsfontosságú kérdések mellett az alábbiak kerülnek a Közgyűlés elé:

  • Millenniumi Fejlesztési Célok;
  • Éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés;
  • Élelmiszerbiztonság;
  • A közvetítés szerepe a konfliktusok békés rendezésében;
  • Leszerelés;
  • Az Egyesült Nemzetek Szervezetének reformja, beleértve a Biztonsági Tanács reformját, a Közgyűlés munkájának fellendítése és a Szervezetnek a világ vezetésében betöltött, központi szerepének megerősítése.

A 2013. szeptember közepéig tartó 67. ülésszak során a Közgyűlés értékeli majd a 2012 júniusában Rióban megrendezett Fenntartható Fejlődés Konferencia (Rió+20) eredményeit.(lsd.: http://www.uncsd2012.org/rio20/) A Közgyűlés két, a nemzetközi migrációval és annak fejlődésével kapcsolatos magas szintű találkozót is előkészít, amelyeket a 68. ülésszak során tartanak majd 2013-ban. A találkozók témája: " A továbblépés útja: a befogadás fejlődésének programja 2015-re és azon túl."

Multilaterális egyeztetések fóruma

Az 1945-ben az Egyesült Nemzetek Alapokmánya nyomán megalkotott Közgyűlés központi szerepet tölt be, mint az Egyesült Nemzetek legfontosabb tanácskozó, politikaformáló és képviseleti szerve. A világszervezet 193 tagállamát tömörítő testület a többoldalú párbeszéd fórumaként szolgál az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi kérdések teljes spektrumára vonatkozóan ( http://www.un.org/en/documents/charter/index.shtml). Ezen kívül a Közgyűlés jelentős szerepet játszik a nemzetközi jog kodifikálása terén és a és a nemzetközi jogi normaalkotásban.

A testület minden év szeptemberétől decemberig intenzíven, rendszeres időközönként ülésezik, ezt követően pedig szükség szerint ül össze.

Az Közgyűlése jogköre és feladatai

A Közgyűlés ajánlásokat tehet a tagállamok részére hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyekben. Kezdeményez olyan politikai, gazdasági, humanitárius és jogi lépéseket, amelyek világszerte emberek millióinak életére voltak hatással. A 2000-ben elfogadott mérföldkő, a Millenniumi Nyilatkozat ( http://www.un.org/millennium/declaration/ares552e.htm) valamint a 2005-ös Világcsúcs záródokumentuma ( http://www.un.org/Docs/journal/asp/ws.asp?m=A/RES/60/1) tükrözik a tagállamok elkötelezettségét, amennyiben speciális célokat igyekeznek elérni a béke, biztonság, lefegyverzés, továbbá a fejlődés és a szegénység megszűntetése érdekében. Ugyanakkor elősegítik az emberi jogok és a jogrend védelmét, közös környezetünk védelmét, Afrika sajátos igényeinek kielégítését valamint az Egyesült Nemzetek erősítését.

Az Alapokmány értelmében a Közgyűlés feladatai és jogköre az alábbiakra terjed ki:

  • Megvizsgálja és jóváhagyja az Egyesült Nemzetek költségvetését és meghatározza a tagállamok hozzájárulásának arányait.
  • Megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint az Egyesült Nemzetek más tanácsainak és szerveinek tagjait, továbbá a Biztonsági Tanács javaslatára kinevezi a főtitkárt.
  • Megvitatja és ajánlásokat tehet a nemzetközi békét és biztonságot érintő általános alapelvek illetően, beleértve a lefegyverzés kérdését is.
  • Megvitathat és ajánlásokat tehet minden, a nemzetközi békét és biztonságot érintő kérdésen, a Biztonsági Tanács hatáskörében aktuálisan tárgyalt eseteket kivéve.
  • A fenti kivétellel összhangban megtárgyal bármely kérdést, amely az Alapokmány hatáskörébe, illetve az Egyesült Nemzetek bármely szervének hatáskörébe tartozik, és azokra vonatkozó ajánlásokat tesz.
  • Tanulmányok elkészítését kezdeményezi, és ajánlásokat tesz, hogy előmozdítsa a nemzetközi politikai együttműködést, a nemzetközi jog fejlesztését és kodifikálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok megvalósítását mindenki számára és a nemzetközi együttműködés segítését gazdasági, szociális, humanitárius, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi területeken.
  • Ajánlásokat tehet bármely olyan helyzet békés rendezésére, amely a nemzetek közötti baráti kapcsolatok gyengítéséhez vezethet.
  • Megvizsgálja a Biztonsági Tanácstól és az Egyesült Nemzetek más szerveitől származó jelentéseket.

A Közgyűlés - amennyiben valami a békét fenyegeti, vagy fennáll a békeszegés vagy valamilyen erőszakos cselekedet veszélye - még akkor is cselekedhet, ha a Biztonsági Tanács tétlen valamely állandó tag nemleges szavazata miatt. Ilyen esetekben az 1950. november 3-án meghozott "Együttesen a békéért" határozat (377. határozat (V)) értelmében a Közgyűlés azonnal megfontolhatja az ügyet, továbbá javaslatokat tehet a tagoknak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló közös intézkedésre. (Lásd lentebb: "rendkívüli ülésszakok és rendkívüli sürgős ülésszakok")

A konszenzus keresése

A Közgyűlés minden tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. Egyes különleges kérdések eldöntése, mint a béke és biztonság ügyében tett javaslatok, a Biztonsági- valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, továbbá a költségvetési kérdések eldöntése kétharmados támogatást igényel, ám más kérdéseket egyszerű szótöbbséggel döntenek el. A közelmúltban, azért, hogy a Közgyűlés döntéseinek támogatását erősítsék, különös erőfeszítések történtek, hogy a kérdéseket ne egyszerű szótöbbséggel, hanem konszenzussal oldják meg. Az elnök, miután megbeszélést folytatott, és megállapodásra jutott a delegációkkal, javasolhatja, hogy egy-egy határozat szavazás nélkül kerüljön elfogadásra.

A Közgyűlés munkájának újjáélesztése

Az elmúlt években folyamatos erőfeszítések történtek, hogy a Közgyűlés munkáját célzottabbá és aktuálisabbá tegyék. Ez a kérdés az 58. ülésszak speciális prioritásává lett és a Közgyűlés további ülésszakai is nagy erőfeszítéseket tettek a napirend korszerűsítésére, és a főbizottságok munkamódszere gyakorlatának fejlesztésére. Továbbá a Központi Bizottság szerepének növelésére, valamint az elnök szerepének, hatáskörének erősítésére és a Közgyűlés főtitkárválasztó folyamatának ellenőrzésére.

Hatvanadik ülésén a Közgyűlés elfogadta a 2006. szeptember 8-i 60/286-os határozathoz kapcsolt szöveget, ami biztatta a nemzetközi közösséget, hogy folytasson informális, interaktív vitákat a mindenkori legfontosabb kérdésekről. Az Ad Hoc Munkacsoport által a Közgyűlés munkájának újraélesztése tárgyában elfogadott szöveg szintén felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy tegyen javaslatokat ezen interaktív vitákra vonatkozóan. A 66. ülésszak folyamán több mint 12 tematikus, interaktív vitát folytattak le az alábbi témákban: világgazdaság kérdései, az emberkereskedelem elleni harc, természeti katasztrófák csökkentése, jogállamiság nemzeti és nemzetközi szinten és a mediáció, közvetítés témájában.

A főtitkár bevett gyakorlatává vált, hogy rendszeresen tájékoztassa a tagállamokat a Közgyűlés informális találkozóiról, legutóbbi utazásairól és tevékenységéről. Ezek a tájékoztatások jó lehetőséget biztosítanak a főtitkár és a tagállamok közötti kommunikációra, és feltehetően a 67. ülésszakon is gyakorlatban maradnak.

Az Közgyűlése elnökének, elnökhelyetteseinek és a főbizottságok elnökeinek megválasztása

Munkájának jelenleg is zajló újjáélesztése és a működésről szóló 30-as szabály következtében a Közgyűlés elnökét, alelnökeit és a fő bizottságok elnökeit legalább három hónappal az új ülésszak kezdete előtt választják, hogy tovább erősítsék a fő bizottságok, tanácsok és a közgyűlés közötti koordinációt és a munka előkészítését.

Központi Bizottság

A Központi Bizottság, amely áll a Közgyűlés elnökéből és 21 alelnökből, valamint a hat főbizottság elnökeiből, javaslatokat tesz a Közgyűlésnek a napirend elfogadásával, a napirendi pontok összegyűjtésével és a Közgyűlés munkájának megszervezésével kapcsolatban.(További információ: http://www.un.org/Depts/dhl/resguide/gasess.htm#gaagen)

Szavazatszámláló Bizottság

A Szavazatszámláló Bizottságot a Közgyűlés nevezi ki minden ülésszak elején. A Bizottság a Közgyűlésnek tesz jelentést a képviselők szavazatairól.

Általános vita

A 67. ülésszak folyamán az éves általános vita, amely lehetőséget ad a tagállamoknak a jelentős nemzetközi ügyekkel kapcsolatos véleményük kifejezésére, 2011. szeptember 25., keddtől október 1., péntekig kerül megrendezésre. A főtitkár közvetlenül az általános vita előtt terjeszti majd be jelentését a Szervezet működéséről. Ennek gyakorlata a ötvenkettedik ülésszakon alakult ki.

A 67. ülésszak általános vitájának témája: "A nemzetközi viták vagy helyzetek kiigazítása, rendezése békés eszközökkel". E témajavaslatot a 67. ülésszak megválasztott szerb elnöke, őexcellenciája Vuk Jeremić nyújtotta be megválasztásának napján, 2012. június 8-án. Annak gyakorlata, hogy sajátos, globális jelentőséggel bíró témát választanak az ülésszakra, 2003-ra tekint vissza, amikor a Közgyűlés eldöntötte, hogy kezdeményez egy ma már 193 tagból álló szervezet hatókörének és szerepének erősítésére irányuló fejlesztést (58/126-os határozat 2003 decemberéből).

Az általános vita rendszerint naponta de. 9 órától du. 1 óráig, majd du. 3 órától este 9 óráig tart.

Hat főbizottság

Miután az általános vita véget ér, a Közgyűlés megkezdi lényeges napirendi pontjainak megtárgyalását. Mivel a Közgyűlésnek rendkívül sok üggyel kell foglalkoznia (a hatvanhatodik ülésszakon például több mint 170 ügy volt), azokat az ügyeket, amelyek a hat főbizottság valamelyikének munkájához tartoznak, a Közgyűlés átutalja ezeknek. Az egyes bizottságok megtárgyalják a kérdéseket, és ahol lehetséges, figyelembe veszik az egyes tagállamok álláspontját is, majd, legtöbbször határozattervezetek és döntéstervezetek formájában, prezentálják javaslataikat a Közgyűlés plenáris ülése előtt. A hat főbizottság a következő: a Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági Bizottság (Első Bizottság), amely leszerelési és ezzel kapcsolatban nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozik; Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Második Bizottság), amely gazdasági kérdésekkel foglalkozik, továbbá a Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság (Harmadik Bizottság), Speciális Politikai és Dekolonizációs Bizottság (Negyedik Bizottság), amely olyan széleskörű politikai ügyekkel foglalkozik, amelyeket semmilyen más bizottság vagy a Közgyűlés nem érint. Többek között a dekolonizációval, az Egyesült Nemzetek Közel-Keleti Palesztin Menekültekkel Foglalkozó Segély- és Munkaügynökségével (UNRWA) és a palesztin nép emberi jogaival; Adminisztratív és Költségvetési Bizottság (Ötödik Bizottság), ami az Egyesült Nemzetek adminisztrációjával és költségvetésével foglalkozik; végül a Jogi Bizottság (Hatodik Bizottság), ami nemzetközi jogi ügyekkel foglalkozik. Egyes napirendi elemekkel, mint például Palesztina kérdése és a közel-keleti helyzet, a Közgyűlés közvetlenül, plenáris ülése során foglalkozik.

A Közgyűlés munkacsoportjai

A Közgyűlés a múltban engedélyt adott munkacsoportok létrehozására, hogy azok behatóbban foglalkozhassanak jelentős kérdésekkel és cselekvési javaslatokat tehessenek a Közgyűlésnek. Ezek közé tartozik a Közgyűlés munkájának felélesztésére törekvő ad hoc bizottság is, ami munkáját talán a 67. ülésszak folyamán is folytatni fogja.

Térségi csoportok

Az évek során különböző nem formális, térségi csoportosulások alakultak ki a Közgyűlésben, mint a konzultáció, és az ügyrendi munka elősegítésének eszközei. Ezek a csoportok a következők: afrikai államok, ázsiai államok, kelet-európai államok, latin-amerikai és karibi államok, nyugat-európai és más államok. A Közgyűlés elnökének tisztsége rotációs rendszerben váltakozik a regionális csoportok között. A 67. ülésszakra a Közgyűlés a kelet-európai államok csoportjának javaslata alapján választotta meg az elnököt.

Rendkívüli ülésszakok, rendkívüli sürgős ülésszakok

A rendes ülésszakon túl a Közgyűlés rendkívüli vagy rendkívüli sürgős ülésszakokra is összeülhet. Máig a Közgyűlés 28 alkalommal gyűlt össze rendkívüli ülésszakra olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek különleges figyelmet igényeltek. Köztük volt Palesztina kérdése, az Egyesült Nemzetek finanszírozása, a leszerelés, a nemzetközi gazdasági együttműködés, a drogok, a környezet, a népesedés, a nők, a társadalmi fejlődés, az emberi közösségek és a HIV/AIDS, az apartheid és Namíbia kérdése. A Közgyűlés huszonnyolcadik rendkívüli ülését 2005. január 24-én a náci koncentrációs táborok felszabadításának hatvanadik évfordulója jegyében tartották.

Tíz esetben a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyult, ezért rendkívüli sürgős ülésszakot tartottak. Ennek apropója volt Magyarország (1956), Szuez (1956), a Közel-Kelet (1958, 1967), Kongó (1960), Afganisztán (1980), Palesztina (1980, 1982), Namíbia (1981), a megszállt Arab területek (1982), és a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, valamint a Palesztin területeken végrehajtott illegális izraeli akciók (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006 és 2009). A Közgyűlés 2009. január 16-án azt is eldöntötte, hogy tízedik rendkívüli sürgős ülését átmenetileg felfüggeszti, és hogy engedélyezi a Közgyűlés elnökének, hogy a tagállamok kérése nyomán később folytassa az ülésszakot.

Továbbvinni a Közgyűlés munkáját

Az Egyesült Nemzetek munkája nagyrészt a Közgyűlés döntésein alapszik, amelyeket az alábbi módokon hajtanak végre:

  • Bizottságok és más szervek révén, amelyeket a Közgyűlés állít fel, hogy tanulmányozzon és jelentéseket készítsen speciális ügyekről, mint a leszerelés, a világűr, a békefenntartás, a gazdasági fejlődés, a környezet és az emberi jogok.
  • Az Egyesült Nemzetek Titkársága - a főtitkár és a nemzetközi civil szolgákból álló munkatársai - révén.

* *** *